Történelem röviden: A város első nevét az i.sz. első századában kapta, amikor is a rómaiak Farkastábor néven katonai tábort létesítettek a Bükkös-patak mentén.
Az avarok idejében fejedelmi központ volt.
A honfoglalás során Árpád fejedelem vette birtokába.
A török időkben a település lakossága lecsökkent, az elnéptelenedett vidékre 6 ezer menekült délszláv család érkezett. A falu lakói elsősorban vörösborok termelésével és kereskedelmével foglalkoztak. A város a szerbség magyarországi központja lett.
A 19. században fokozatosan hanyatlott, árvizek, tűzvészek, járványok pusztítottak.
A század közepére magyarok, németek és szlovákok települtek be.
A századforduló körül egyre több villa, nyaraló épült, és a művészek is felfedezték Szentendrét.
Az 1960-as években a város szerepét az idegenforgalom lebonyolításában találta meg.
1. Induljunk el a HÉV végállomásától az aluljárón keresztül a Dunakanyar körúton, ahol az 1. szám alatt találjuk a „Farkastábor” nevű hajdani római katonai tábort. A tábor területén sírköveket, szarkofágokat, emléktáblákat állítottak ki. Mit jelent a szarkofág szó?
a) kőkoporsó
b) sírhely
c) kő síremlék
2. Mi volt a tábor eredeti római neve?
a) Castra Hungarica
b) Ulcisia Castra
c) Wolf camp
3. A bejárattól balra egy hajdanán használatos szőlőprést láthatunk. Hány éves lehet?
a) 50
b) 100
c) 150-nél is idősebb
4. A kőtár melletti Római várkert utcán haladunk ütközésig, majd jobbra fordulunk a Paprikabíró utcában. Miről nevezetes az utca névadója?
a) XVIII. században Reckpovic Petár szerb bíró Szentendrén készítette az első paprikamalmot a mai Papribabíró utca 7. szám alatt
b) Paprika Péterről, aki 1737-től többször volt a város bírája
c) A hirtelen haragú Zalec Hubak szerb bíróról
5. A Vuk Karadzsics téren kelünk át a patakon. Mikor élt a szerb nyelvész és filozófus?
a) 1902-1987
b) 1787-1864
c) 1864-1902
6. A Dumtsa Jenő utcában találjuk a város első polgármesterének házát. Hány szám alatt?
a) 2.
b) 20.
c) 6.
7. A Fő tér közepén a Kereskedő Társaság emlékkeresztje áll, amelyet hálából emeltek, amiért a pestisjárvány elkerülte a várost. A néphagyomány szerint a kereszt alatt fejjel lefelé eltemetett ember van, hogy a pestis ne tudjon előbújni a föld alól. A város melyik jelentős népcsoportja emeltette a keresztet?
a) szlovák
b) sváb
c) szerb
8. A városban 7 görögkeleti templom van. Ha balra tartunk az Alkotmány utcán, a Görögkeleti püspöki székesegyházhoz jutunk. A kerítés és a templom falában régi sírköveket találunk. Itt nyugszik Vujicsics Tihamér is, aki repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Ki volt Ő?
a) zeneszerző
b) író
c) szobrász
8. Hol született?
a) Szentendre
b) Pomáz
c) Damaszkusz
10. Az Alkotmány utcából a püspöki székesegyházzal szemben nyíló utcán jutunk fel a Templom dombra, a Római katolikus plébániatemplomhoz. Ez a város legidősebb temploma, itt találjuk Magyarország egyik legrégibb csillagászati emlékét, a bejárat melletti támpilléren. Mi ez?
a) távcső
b) iránytű
c) napóra
11. Visszatérve a székesegyházhoz a mellette lévő sikátor oldalfalán láthatjuk Avakumovics Avakum fuvolaművész emléktábláját. Milyen hangszert talált fel a művész?
a) fúvós
b) billentyűs
c) billentyűs fúvóhangszer
12. A sikátoron haladunk végig, majd balra fordulva dr. Katona Gyula emlékháza mellett a lépcsőn folytatjuk utunkat a házat megkerülve a Rab Ráby térig. A Ljubojevics család házán található cégér szerint mi volt a család foglalkozása?
a) kulcsmásoló
b) kovács
c) kulcsár
13. A Bartók Béla utcán haladunk tovább a tobakosok emlékkeresztjéig, ahonnan szép kilátás nyílik a Dunára. Ha kigyönyörködtük magunkat induljunk el visszafelé és a következő kilátóterasz lépcsősorán menjünk le a Szerb utcába. Balra fordulva az ivókút mellett találjuk a Kovács Kékfestő házat. Mi a kékfestés alapanyaga?
a) indigó
b) tinta
c) kékszőlő
14. A Bogdányi utcán sétáljunk vissza a Fő térre, ahol lesétálhatunk a Duna-partra. A Péter-Pál utcában az 1838. március 15-i árvíz emléktábláját találjuk. Milyen magas volt az áradat?
a) 100 cm
b) 150 cm
c) 160 cm-nél is magasabb volt
A Duna partra érve tovább gyönyörködhetünk a kilátásban és kellemes sétával fejezhetjük be túránkat, ill. ha időnk engedi látogassunk el a Szentendrei skanzenbe.
Hivatkozások:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentendre (hozzáférés ideje 2012-10-06)
https://www.iranyszentendre.hu/hu/latnivalok?start=30 (hozzáférés ideje 2012-10-06)